Az összes nagykövetség listája         
Főoldal Magyar       

A Gyermek Jézus megjelenése a Maria Annuntiata-kútnál a Jeruzsálem Háza kertjében 2022. május 25-én

Egy nagy, aranyszínű, gyönyörűen ragyogó fénygömböt látok, mellette két kisebbet. Minden aranyló fényben ragyog. A nagy gömb kinyílik, és a kegyelmes Gyermek Jézus lép elő belőle, fején nagy aranykorona, fehér-arany ruhát és palástot visel, aranyjogart és egy ragyogó könyvet tart. Ezután látom, hogy a bal kezében lévő fényes könyvön „Vulgata" felirat áll. Ez a Szentírás. Jobb kezében a Mennyek Királya az aranyjogarát tartja. A kegyes Jézusnak kék szeme és rövid, sötétbarna, göndör haja van. Ekkor két angyal lép elő a másik két, kisebb fénygömbből. Ruházatuk egyszerű, fehér köntös, hajuk sötétszőke, vállig ér. Ekkor kiterítik a Gyermek Jézus fehér-arany palástját. Az isteni gyermek palástja sátorként borít be bennünket. A kegyelmes Gyermek mellkasán aranyszínű, ragyogó szívet látok. Az angyalok így énekelnek: "Misericordias domini in aeternum cantabo". ( 3 alkalommal)

Az Úr ránktekint és megáld minket: „Az Atya és a Fiú, aki én vagyok, és a Szentlélek nevében. Ámen." A Szentírás ekkor kinyílik, és a Makkabeusok 4. fejezetét látom. Ezután egy láthatatlan kéz lapozni kezd, majd Pál apostol rómaiakhoz írt  levelének 12. fejezetét látom.

M.: „Nem ismerem ezeket a szentírási részeket, Uram. Ezeknek utána kell olvasnom."

Ezután már nem látom a Szentírást. A kegyelmes Gyermek Jézus közelebb lép. Megkér, hogy formáljak markomból tálat, és egy véres tövist helyez belé, majd így szól :

"Kedves barátaim, ez a tövis a töviskoronámból való, mellyel gúnyból koronáztak. Ez a bizalom hiányának tövise. Így imádkozzatok: „Jézus, bízom Benned!”  Bárcsak  bízna bennem az emberiség, akkor kegyelmem folyamában részesülne!"

Az angyalok meghajolnak a Gyermek Jézus előtt így énekelnek: „Sacratissimum cor Jesu, confido in te!".

Az Irgalom Királya így szól:

„Az, hogy szent gyermekségemben jöttem el hozzátok, az Irgalmasságom jele. Bízzatok kegyelmemben! Nehéz időszakon fogtok keresztülmenni. De ha Velem mentek, könnyű lesz. Sátrat vertem fölöttetek. Ez az Én védelmem és szeretetem sátra. Hallgassatok szavamra! Vegyétek komolyan szavamat! Átvezetlek benneteket ezen az időszakon.”

Az Úr  M.-hoz szól: "Bízol bennem?"

M.: "Igen, Uram, bízom benned!"

A kegyelmes Gyermek Jézus megszólal: „Szeretsz engem?"

M.: "Igen, Uram, szeretlek! Tekints Uram az itt imádkozó emberekre. Kérlek, könyörülj rajtunk!"

Az Úr mindannyiunkra ránk néz, és azt mondja: „Irgalmasságom veletek lesz!"

Aztán arra kér, hogy nézzem meg a tövist, amely még mindig a kezemben van. A tövisen ekkor egy fehér rózsát látok. Az Isteni Gyermek ezt a nagy fehér rózsát virágoztatta ki ebből a véres tövisből. Ez a rózsa nemcsak a tisztaságot, az ártatlanságot és a hűséget jelképezi. Ez a fehér rózsavirág - ahogyan számomra az Isteni Gyermek magyarázza - a szenteket jelképezi, akik megtisztultak az Ő drága vére által, és tanúságot tesznek Róla, az Úrról. A szentek seregéről beszél, mely létező valóság, melybe még többen be fognak jutni.

M.: „Köszönöm, Uram."

A kegyelmes Gyermek Jézus így szól: „Könyörüljetek felebarátotokon is! Törődjetek az Irgalmasság Házával. Az idő sürget!"

Ekkor az Irgalmasság Királya aranyjogarát a szívére emeli, és a jogar drága vérének szenteltvízhintőjévé válik. Ekkor az Úr meghint bennünket drága vérével.

Miközben ezt teszi, a kis Jézus így szól: "Az Atya, a Fiú, aki én vagyok, és a Szentlélek nevében!"  Arra kér bennünket, hogy ezt az imát imádkozzunk: „Ó, Jézusom, bocsásd meg bűneinket, ments meg minket a pokol tüzétől, ...".

Most a Mennyek Királya az emberek közé járul, és  a papokra tekint. A kegyelmes  Jézus így szól:

„Az emberek nem értik, hogy apostolaimat  felvérteztem. Arra utasítottam őket, hogy teljhatalmammal tegyenek mindent. Az Örök Atya nevében megbíztam őket, hogy alapítsák meg a Szent Katolikus Egyházat, amelyben jelen van az Atya  és amelyben én is egészen jelen vagyok. A világ ezt nem érti, de Én az egyházamban jelen vagyok. Ha szenvedni is fog, a poklok kapui sem fogják legyőzni."

M.: „Akkor is, ha most rossz idők jönnek, Uram?"

A Gyermek Jézus komoly pillantással figyelmeztet bennünket: "Maradjatok hűségesek!"

A Mennyek Királya búcsúzik tőlünk: "Isten veletek!"

M.: „Isten veled, Uram!"

Az Úr visszatér a fénybe, a fénygömb teljesen körülöleli, majd távolodni kezd és eltűnik. Ugyanígy a szent angyalok, akik visszatérnek saját fénygömbjeikbe és eltűnnek.

Ezt az üzenetet úgy közöljük, hogy nem kívánjuk egyházi megítélését elővételezni.

Saját megjegyzés: Dr. Hesemann egy Biblia segítségével a jelenést követően megállapította, hogy a Makkabeusok 4. fejezetének mindkét bibliai szakaszának üzenete aktuális a mai korunkban.

Bibliai szakaszok Isten sátra: 2Mózes 29 ,42-43; Zsoltárok 15,1; 26. zsoltár, Zsoltárok 61,4-5; Ézsaiás 33,20-22; Jelenések 21.

Misericordias domini in aeternum cantabo (Zsoltár 89,2 Siralom Dávid házának elutasítása miatt) Fordítás: Az Úr irgalmáról örökké énekelni fogok.

Az Úr határozottan arra utasít bennünket, hogy maradjunk hűségesek a katolikus egyház tanításához. Semmi lehetetlent nem kell végrehajtanunk. Arra buzdít minket, hogy maradjunk hűségesek.

Copyright

Dr. Michael Hesemann megjegyzése a bibliai részekhez:

Az a két szentírási szakasz, amelykre az Úr Gyermek Jézus alakjában mutatott, önmagában is üzenet számunkra. De mit érthetett ezek alatt a mi Urunk? Kezdjük a legismertebb rómaiakhoz írt levéllel, amelynek 12. fejezete három témát ölel fel: A figyelmeztetést a világias lelkülettel szemben, („Ne szabjátok magatokat e világhoz, hanem alakuljatok át értelmetek megújításával, hogy felismerjétek, mi az Isten akarata, mi a jó, neki kedves és tökéletes." - Róm 12,2), a felszólítást, hogy az Úr által adott adományoknak megfelelően találjuk meg a hivatásunkat a közösségben, valamint a Lélek szerinti életre való felhívást. A második szentírási szöveg kapcsán a szekularizációtól, a világhoz való alkalmazkodástól való intést tartom a leglényegesebb.

Valamivel nehezebb megfejteni a „Makkabeusok 4" jelentését, mert két Makkabeusok könyve létezik, és mindkettőnek van egy negyedik fejezete.

Mellesleg, a Makkabeusok könyvei eredendően katolikus könyvek, Luther lényegtelennek tartotta őket, és kivette őket a bibliafordításából. A zsidóság körében annál nagyobb tiszteletnek örvendenek, mivel ezek képezik a hanuka ünnepének hátterét, amely a Templom Kr. e. 164-ben történt felszentelésére emlékeztet. Olyan időszakba engednek bepillantást, amely bizonyos értelemben átmenetet képez az Ószövetség és az Újszövetség világa között, azaz a hellenizmus korába. Nagy Sándor a Kr. e. 4. században meghódította az utolsó nagy keleti birodalmat, a Perzsa Birodalmat, és megalapította a görög világbirodalmat, amelyet halála után felosztott hadvezérei között. Egyikük, Ptolemaiosz Egyiptom királya lett, egy másik, Szeleukosz pedig egy olyan birodalom királya, amely Kis-Ázsiától Baktriáig (Afganisztán) terjedt,  és magában foglalta a Szentföldet is.

A görög befolyás növekedésével a judaizmusban két párt alakult ki, bizonyos értelemben a „modernisták", akik alkalmazkodtak az új uralkodók hellenista kultúrájához, és a „tradicionalisták", akik gyanakodva tekintettek rá, és elhatárolták magukat tőle, mert pogány jellegű volt, és ellentmondott Isten törvényeinek. A modernisták például egy „gymnasiont" építtettek Jeruzsálemben, ahol görög szokás szerint a fiatal férfiak meztelenül tornáztak (görögül: gymnos). Hogy ne különböztessék meg őket a görögöktől a teljesen meztelenül folytatott sportban, sok hellenizált zsidó még a körülmetélését is visszaállíttatta (1Makk 1,15). A hívő zsidók mindezt szemérmetlenségnek találták, különösen mivel a meztelenséghez a görögök botrányos szokása, a pedofília (fiúszerelem) is társult. Amikor a szeleukida király, IV. Antiochus  a jeruzsálemi templomban az áldozati cselekmények és a szombati pihenés megszüntetését is elrendelte, ráadásul még Zeusz képét is felállíttatta a templomban és „tisztátalan állatokat”  például disznót áldoztatott, valamint el akarták törölni a zsidó vallás minden más emlékét az új uralkodók által elrendelt vallási homogenizáció javára („mindenki egy néppé válik, és mindenki feladja a sajátosságait"), a hívő zsidók felkelést robbantottak. A felkelés élén Mátyás pap és fia, Júdás állt, akit Makkabeusnak („Kalapács") is neveztek. Miközben a király birodalma keleti részén háborút viselt, a lázadóknak gerillataktikával sikerült Júda tartományt ellenőrzésük alá vonniuk. A templomot megtisztították minden „szentséget sértő utálatosságtól", és újra felszentelték, amiről, mint említettem, ma is megemlékezik a hanuka ünnepe.

A Makkabeusok első könyvének 4. fejezete a továbbiakban a szeleukida helyőrség elleni gerillatámadásokból mutat be néhányat, de mindenekelőtt a korábban meggyalázott és megszentségtelenített templom megtisztítását és felszentelését írja le. A megszállókhoz hűséges papok korrupt klikkjét „feddhetetlen és törvénytisztelő papok váltották fel... hogy megtisztítsák a szentélyt...". (1 Makk 4,42).

A Makkabeusok második könyve nem az első könyv folytatása, hanem egy másik szerző, valószínűleg a Cirénei Jázon párhuzamos beszámolója, aki az alexandriai zsidók számára írt. Itt a 4. fejezet konkrétan leírja a pogány szokások Jeruzsálembe való bevezetését és a hellenizált papság megromlását. Például egy bizonyos Jázon megvásárolta a főpapi tisztséget a királytól, „sportiskolát és gyakorlóteret építtetett az ifjak számára", és „bevezette a görög életmódot honfitársai között". (2 Makk 4,9-10). Valamint: „Megszüntette azokat a kiváltságokat, amelyeket a királyok emberbaráti érzésből adtak a zsidóknak János által, aki Eupolemosz apja volt, és aki a barátság és a szövetség érdekében hivatalos követségben járt a rómaiaknál. Eltörölte tehát a polgárok törvény által biztosított jogait, és törvényellenes szokásokat honosított meg. Odáig merészkedett, hogy éppen a Vár tövében helyezte el a gyakorló iskolát, és erkölcstelen házakba vitte be a legjelesebb ifjakat. Ez aztán már nem is a kezdete, hanem gyarapodása és elharapódzása volt a pogány és idegen életmódnak Jázon iszonyú és hallatlan gonoszsága által, aki istentelen ember volt, és nem főpap. A papok sem teljesítették már a szolgálatot az oltár körül, nem törődtek a templommal, elhanyagolták az áldozatokat. Ők is inkább elsiettek, és részt vettek a gyakorlótéren a törvényellenes játékokban és a diszkoszvetésben.” (2Makk 4,11-14)

Természetesen nem magáról a diszkoszvetésről volt szó, amelyet a mózesi törvények sem tiltanak sehol, hanem arról, ahogyan ezt a sportot űzték, nevezetesen meztelenül.

Meggyőződésem, hogy éppen ez az, amit ez a szentírási részlet üzen számunkra. Mégpedig az tudatja velünk, hogy nem várhatunk áldást olyan papoktól és püspököktől, akik a korszellemhez igazodnak, korruptak és erkölcsileg csődöt mondtak. A rómaiakhoz írt levél párhuzamosan idézett szakasza szintén a világhoz való alkalmazkodástól óv. Ezzel szemben arra vagyunk hivatottak, hogy a tanítóhivatalhoz hű papok és püspökök mellé álljunk, akiknek segítségével Isten temploma megtisztul a „szent helyen lévő utálatosságoktól", és az egyház Isten szerint, és nem az emberek elképzelése szerint, megújul. Rájuk adja áldását az Úr.

Egy diszkoszvető görög szobra