|
Az Irgalmasság Királyának
megjelenése
2022. szeptember
25-én a Maria Annuntiata-kút felett a Jeruzsálem Háznál
Egy nagy,
aranyló fénygömb lebeg az égen. Ettől jobbra és balra egy-egy kisebb
aranyló fénygömb lebeg. Ezekből a fénygömbökből csodaszép, aranyló fény
árad felénk. Kinyílik a nagy aranyló gömb, és a fénygömbből előlép a
kegyelmekben gazdag Gyermek Jézus. Az Irgalmasság Királya nagy
aranykoronát visel, sötétbarna, rövid, göndör haja és kék szeme
van. Drága Vére palástját és köntösét viseli. Köntösét és palástját
hímzett aranyliliomok díszítik. Az Isteni Gyermek jobb kezében nagy
aranyjogart tart, tetején aranygömbbel és kereszttel. A kereszt vörös
drágakövekkel van kirakva.
Ezután
kinyílik a két kisebb gömb, és mindegyik gömbből egy-egy angyal lép elő
egyszerű, fehér köntösben. Az
angyalok ránk terítik a kegyelmekben gazdag Gyermek Jézus
palástját. Emellett újból és újból térdre ereszkednek, és így szólnak: "Et
verbum caro factum est, et habitavit in nobis."
A kegyelmekben
gazdag Gyermek Jézus bal kezében egy szép, ragyogó, nagy könyvet
tart. Felismerem a könyvet. Ez a Vulgata. Az Irgalmasság Királya így
szól:
„Az
Atya, a Fiú – aki Én vagyok– és a Szentlélek nevében. Ámen.
Kedves
Barátaim! Akármilyen erős is a gonosz a világon, csak korlátozott idő
adatik meg neki. Már milyen régóta jelenik meg Legszentebb Anyám a
földön? Intéseire nem hallgattatok! Most ennek gyümölcsét
aratjátok. Ezért kértem az Örökkévaló Atyát, hogy nálatok lehessek, és Ő
megadta nektek ezt a kegyelmet."
Az Irgalmasság
Királya egészen halkan megmagyarázza számomra, hogy a gonosz jelenléte
nem csak most vált nyilvánvalóvá. Az a folyamat, hogy az egyház és ezzel
együtt az emberek veszélybe kerültek,már korábban elkezdődött.
Ezzel egyidőben kezdődtek el Legszentebb Anyjának megjelenései, hogy
intsék az egyházat és az embereket a rossz utaktól és ezek
következményeitől.
Az Úr elé
terjeszthetek egy kérdést. Zarándokoktól tudtam meg, hogy létezik egy
„szent fény”, amely minden nagyszombaton beáramlik Jézus sírjába,
Jeruzsálemben, és meggyújtja az ott lévő összes gyertyát. Ez nem emberi
kéz által történik. Megkérdezem az Urat, hogy ez igaz-e. Az Úr
megerősíti, hogy ez a „szent fény” az Ő fénye, és ujjával fénygömbjére
mutat, amely mint egy nap mögötte áll.
Ezután
láthatatlan kéz által kinyílik a Vulgata, és a következő a bibliai
helyeket látom: Izajás 9 és Izajás 10.
Az Isteni
Gyermek így szól:
„Hallgassatok
szavamra! Aki szeret engem, megtartja parancsomat. Maradjatok
állhatatosak, maradjatok hűek Hozzám! Az Én szeretetem
győzedelmeskedik! Aki a bűnt a parancsolat rangjára emeli, az a romlás
tüzébe vettetik.
Az Örökkévaló Atya parancsolata mindörökre szól. Imádkozzatok,
hozzatok áldozatot, tartsatok bűnbánatot! Az Én Drága Vérem által
váltottalak meg titeket. Ezért, szeretett Barátaim, ragaszkodjatok
ahhoz, amit mondtam nektek, amit tanítottam, amit az Ószövetség prófétái
tanítottak! Mert Én az Ószövetség szavaival győztem le
a sátánt. Most ő körbejár, és meg akarja semmisíteni az Írást. Az
ellenfél meg akarja repeszteni a sziklát, megosztani az egyházat és a
nyájat. Térdeljetek le és könyörögjetek az Örök Atya előtt jóvátételért!
Ne hallgassatok azokra, akik titeket a romlottság tüzébe
vezetnek! Hallgassatok az Én hangomra! Hangomat megtaláljátok a
Szentírásban, az egyház tanításában, az egyház szentségeiben."
Ekkor a
kegyelmekben gazdag Gyermek szívéhez emeli jogarát, és ez Drága Vérének
hintőjévé válik. Az Irgalmasság Királya meghint minket Drága Vérével, és
mindazokat az embereket, akik rá gondolnak és imában Vele egyesültek: „Az
Atya, a Fiú – aki Én vagyok – és a Szentlélek nevében. Ámen."
A jelenlévő
gyerekeket nagyon bensőségesen meghinti.
Az Isteni Gyermek így szól:
„Imádkozzatok,
hogy Németország megmeneküljön, és ne hatoljon be háború
országotokba! Imádkozzatok a Németországban lévő pásztorokért! Az
ellenfélnek nagy az ereje Németországban, mert itt elálltak a jótól. A
jótól való elállás az ellenfél bejárati kapuja.
Éljetek
egyházam szentségeiben!”
Majd az
Irgalmasság Királya szeretteljesen tekint ránk. Minden lelket lát. A
Gyermek Jézus bensőségesen beszél:
„Különösen a gyónás szentségével éljetek!"
M.: „Igen,
Uram. Te látod lelkünket."
Ezután a
Mennyek Királya így szól:
„Átvezetlek titeket ezen az időn, és megerősítelek titeket. Én veletek
vagyok!"
Ezután az
Irgalmasság Királya megáld minket, és így szól: „Isten
veled"
M.: „Isten
veled, Uram!"
Az Úr
visszatér a fénygömbbe, és a következő imát kívánja még tőlünk, mi pedig
így imádkozunk:
„Oh
Jézusom, bocsásd meg bűneinket, ments meg minket a pokol tüzétől! Vidd a
mennybe, a lelkeket, különösen azokat, akik legjobban rászorulnak
irgalmadra! Ámen."
A
kegyelmekben gazdag Gyermek eltűnik, ugyanúgy a két angyal is.
Ezt
az üzenetet úgy közöljük, hogy nem elővétezzük rá az egyházi ítéletet.
Copyright
Izajás könyve
9.
fejezet
Iz
9
Iz 9.1
A nép, amely sötétben jár, nagy fényességet lát. Akik a halál országának
árnyékában laknak, azoknak világosság támad.
Iz 9.2
Nagy ujjongással töltöd el őket, kitörő örömet adsz nekik. Úgy örülnek
majd színed előtt, ahogy aratáskor szoktak örülni, s ahogy akkor
örülnek, amikor a zsákmányt osztják.
Iz 9.3
Mert terhes igáját, a vállára nehezedő rudat, sanyargatója botját
összetöröd, mint Midián idejében.
Iz 9.4
Mert minden harcban viselt sarut, minden vérben forgatott ruhát
elégetnek, s tűznek lesz martaléka.
Iz 9.5
Mert gyermek születik, fiú adatik nekünk, s az ő vállára kerül az
uralom. Így fogják hívni: Csodálatos Tanácsadó, Erős Isten, Örök Atya,
Béke Fejedelme.
Iz 9.6
Messzire kiterjed majd uralma, és a békének nem lesz vége Dávid trónján
és királyságában, amelyet megerősít és megszilárdít a jog és az igazság
által. Mostantól mindörökké ezt teszi a Seregek Urának féltő szeretete.
Iz 9.7
Az Úr kimondta Jákobra a szót, és az utol is érte Izraelt:
Iz 9.8
Az egész nép megérti, Efraim és Szamaria lakói. Gőgjükben és szívük
kevélységében így beszéltek:
Iz 9.9
"A téglaépületek leomlottak, majd kockakövekből építjük fel újra. A
vadfügefákat kivágták, majd cédrusfákat ültetünk helyükbe."
Iz 9.10
Ám az Úr felvonultatja e nép ellen az ellenségeit, ellenfeleit
fölkelésre szítja;
Iz 9.11
kelet felől Arámot, nyugat felől a filiszteusokat, és teli szájjal
felfalják Izraelt. De ezzel még nem csillapult le a haragja, keze
továbbra is ki van nyújtva.
Iz 9.12
De a nép nem tért meg ahhoz, aki lesújtott rá, és nem kereste a Seregek
Urát.
Iz 9.13
Ezért az Úr levágta Izraelről egy nap a fejet és a farkot, a pálmaágat
és a nádszálat.
Iz 9.14
[Az előkelők és a tekintélyesek - ezek a fej, a hamis próféták meg a
farok.]
Iz 9.15
E nép vezetői tévútra tértek, s akiket vezettek, eltévelyedtek.
Iz 9.16
Ezért nem fogja kímélni az Úr az ifjakat, s nem könyörül meg az árvákon
és özvegyeken. Mert valamennyi istentelen és gonosz, és minden száj
ostobaságot beszél. De ezzel még nem csillapult le a haragja, keze
továbbra is ki van nyújtva.
Iz 9.17
Mert az istentelenség lángra kapott, mint a tűz, megemészti a bogáncsot
és a gazt, felgyújtja a sűrű erdőt, úgyhogy magasra csap fel a füstje.
Iz 9.18
A Seregek Urának haragjától lángba borul a föld, és a nép a tűz
martaléka lesz. Senki sem kíméli embertársát,
Iz 9.19b
mindenki a másik ember húsát eszi.
Iz 9.19a
Jobbról szel, de éhen marad, balról harap, mégse lakik jól.
Iz 9.20
Manassze Efraimot falja, Efraim Manasszét, aztán
mindketten Júdának esnek. De ezzel még nem csillapult le a haragja, keze
továbbra is ki van nyújtva.
10. fejezet
Iz 10
Iz 10.1
Jaj azoknak, akik gonosz törvényeket hoznak, akik csak elnyomó
rendeleteket írnak.
Iz 10.2
Akik nem szolgáltatnak igazságot az elnyomottnak, s megfosztják jogaitól
népem szegényeit. Akik kizsákmányolják az özvegyet, és megrabolják az
árvát.
Iz 10.3
Mitévők lesztek majd a látogatás napján, s a vihar idején, amely
távolról közeleg? Kihez menekültök majd segítségért, és hol hagyjátok
gazdagságtokat?
Iz 10.4
Nem marad más, csak a foglyok közé esni, és a megöltek közé hullani. De
ezzel még nem csillapult le a haragja, keze továbbra is ki van nyújtva.
Iz 10.5
Jaj Asszíriának, haragom vesszejének, a bosszúm suhogtatta botnak.
Iz 10.6
Elküldöm az istentelen nemzet ellen, s a népre szabadítom, amely haragra
gerjeszt, hogy zsákmányoljon és prédát szerezzen, és tapossa azt, mint
az utca sarát.
Iz 10.7
De hát ő nem így vélekedik, a szíve másképpen gondolkodik: Mert csak az
eltipráson jár az esze, és azon, hogy sok népet kiirtson.
Iz 10.8
Azt mondja: "Vajon főembereim egyúttal nem királyok is?
Iz 10.9
Vajon nem úgy járt-e Kalnó, mint Karkemis, és Emát, mint Arpád, Szamaria
meg, mint Damaszkusz?
Iz 10.10
Úgy, ahogy kezem utolérte a bálványok országait, amelyekben még több
volt a kép, mint amennyi kép Jeruzsálemben és Szamariában van,
Iz 10.11
amint elbántam Szamariával és bálványaival, vajon nem úgy tesznek-e majd
Jeruzsálemmel és bálványaival is?"
Iz 10.12
De ha az Úr mindent végbevisz a Sion hegyén és Jeruzsálemben, akkor
megbünteti Asszíria királya szívének kevély szándékát, és nagyralátó
szemének gőgjét.
Iz 10.13
Mert ezt mondta: "Ezt mind a saját kezem erejével vittem végbe, és
bölcsességemmel, mert okos vagyok. Megszüntettem a népek határait,
kifosztottam kincstáraikat, s lakóikat a porba sújtottam.
Iz 10.14
Mint a madárfészek felé szokás, kinyújtottam kezem a népek kincséért, s
ahogy összeszedik az elhagyott tojásokat, úgy harácsoltam össze az egész
földet. Nem akadt, aki megmozdította volna a szárnyát, vagy száját
csipogásra nyitotta volna."
Iz 10.15
Vajon hősködik-e a fejsze az előtt, aki vág vele? Vajon szembeszáll-e a
fűrész azzal, aki húzza? Mintha a vessző meglendíthetné azt, aki
megragadta, vagy a bot fölemelhetné azt, aki nem fából való.
Iz 10.16
Ezért a Seregek Ura sorvasztó betegséget küld majd hőseire, s a jólét
helyett tűz lángol fel, emésztő tűznek lángja.
Iz 10.17
Akkor Izrael Fényessége tűzzé változik, és a Szentje lánggá, aztán
egyetlen napon lángra lobbantja és elemészti a bogáncsot és a gazt.
Iz 10.18
Erdejének és kertjének ékességét testestül-lelkestül megemészti, s úgy
elsorvad, mint a beteg.
Iz 10.19
Erdejében a fák maradékát könnyű lesz megszámlálni, még a gyermek is
összeírhatja őket.
Iz 10.20
Azon a napon Izrael maradéka és Jákob házának menekültjei többé nem arra
támaszkodnak, aki veri őket, hanem hűségesen az Úrra támaszkodnak,
Izrael Szentjére.
Iz 10.21
A maradék megtér! Jákob maradéka az erős Istenhez.
Iz 10.22
Izrael, ha annyi volna is a néped, mint a tenger partján a fövény, csak
a maradék tér meg belőle. Már elhatároztatott a pusztulás, és az
igazságos ítélet elsöpör, mint az áradat.
Iz 10.23
Igen, a pusztulást, amit elhatározott, végbeviszi a Seregek Ura az egész
földön.
Iz 10.24
Ezt mondja a Seregek Ura: "Ne félj Asszíriától, népem, Sion lakója!
Vesszővel ver ugyan, és fölemeli botját ellened,
Iz 10.25
de már csak egy kis idő: akkor lecsillapszik haragom, és dühöm elsöpri
őket."
Iz 10.26
A Seregek Ura rájuk emeli az ostort, mint akkor, amikor megverte Midiánt
Oreb sziklájánál, vagy amikor kinyújtotta és a tenger fölé emelte botját
Egyiptom felől az úton.
Iz 10.27
Azon a napon lekerül válladról a terhe, és igája nem nyomja többé
nyakad.
Rimnon tájáról indul el,
Iz 10.28
gyorsan eléri Ajátot, átvonul Migronon, s Mikmásznál hagyja a málhát.
Iz 10.29
Végigmennek a szoroson, s Gábában tábort ütnek éjszakára. Ráma erre
megremeg, Saul Gibeája megfutamodik.
Iz 10.30
Kiabálj, Bát-Gallim! Figyelj Laisa! Anatót válaszolj!
Iz 10.31
Madema fut, s Gébim lakói is menekülnek.
Iz 10.32
Még ma megáll Nobban, s kezet emel Sion leányának hegye, Jeruzsálem
dombja ellen.
Iz 10.33
De nézzétek! A Seregek Ura rettentő erővel levágja az ágakat. A sudár
növésű fákra kivágás vár. A földre zuhannak a hatalmasok.
Iz 10.34
Az erdő sűrűje megritkul a fejsze csapása alatt, s pompás
cédrusaival elbukik a Libanon.
|